top of page

MAGAMRÓL

Ki minek gondol, az vagyok annak... - írja Weöres Sándor egyik legkedvesebb versemben. Bár vegyipari technikumban érettségiztem, mindig a művészet volt a legfontosabb. Kezdetben, tizennyolc évesen a bőr művészete. 1975-ben a Népművészet Ifjú Mestere címmel tüntettek ki, erre azóta is büszke vagyok. Ahogyan férjemmel hét gyermekünkre is, akik azonban akaratlanul is kiszorították a több négyzetméteres bőröket a lakásból. Az 1990-es évek végén ejtett rabul a selyemfestés, melyben az organikusan indázó motívumok leheletnyi szellőtől is táncba kezdtek, és ezerszer színpompásabban tündökölhettek, mint a bőr barnás alapszínén. A gyertyadíszítés szakrális indíttatásból talált meg, a gyöngy-csodákat az elmúlt években veti partra a belső tenger. Ki minek gondol, az vagyok annak: bőrművész, selyemfestő, gyertyamíves vagy gyöngyékszer-készítő: a lényeg úgyis ez: Isten hozott a honlapomon, jó nézelődést!

bottom of page